You are here
Home > Ilovetennis >

Egy nehéz helyzet tanulsága lehet

“Minden rosszban van valami jó.”- tartja a mondás, ami legtöbbször igaznak is bizonyul az élet legkülönbözőbb helyzeteiben is, ahogy most itt a koronavírus-teniszélet vonatkozásában is.

A rossz oldala egyértelműen a lehetőségek beszűkített tárháza volt, hiszen sok helyen a teniszklubok sem nyithattak ki és a tenisszel sokszor nehezen összeegyeztethető óvintézkedéseket is kellett tenni. Volt itt maszkban ill. gumikesztyűben teniszezés, labdamegfogás tiltás, lehúzókefe fertőtlenítés stb, ami valljuk be, kényelmetlenebbé tette szeretett sportágunk élvezetét.

A saját kedvtelésünk is nagyon fontos, de ugyanilyen fontos az is, hogy láthassunk is jó teniszt akár élőben, akár a TV-n keresztül is. A nemzetközi teniszélet augusztus végéig nem indul be ugyan, itthon azonban a múlt hétvégén már megkezdődött az élet. A székesfehérvári F1-es, F2-es és N1-es versenyen Marozsán Fábián, Bíró André és Szabanin Natália győzedelmeskedett, ami azonban még az eredménynél is fontosabb, az az, hogy szemmel láthatóan a hazai versenyzők ki vannak éhezve a játékra. Az évek óta az egyik legnagyobb mezőnnyel bíró versenyen több mint 120 nevező volt, összehasonlításképpen a vírus előtti időszakban egy 100.000-es F1-en általában lyukas 32-es táblák szoktak lenni (sajnos), a N1-ről pedig már ne is beszéljünk.

Marozsán Fábián

És akkor itt fogalmazódik meg először a kérdés…vajon nem lenne-e jobb ha nagyobb időközönként lenne itthon verseny?

Még mielőtt azonnal lesöpörnénk egy “Nem”-mel a kérdést, vizsgáljuk meg a mostani hétvégét is. A boglári F1-en tele van a 48-as tábla (esélyes a Marozsán-Makk visszavágó) , N1-ben pedig 27-en vannak, élükön Bondár Annával, aki a nyolc között találkozhat Szabaninnal, ami a torna legérdekesebb mérkőzésének ígérkezik (Annának ujjgyakorlatnak kell lennie ennek a versenynek). Ezen kívül a Blökén F18-16-os versenyt rendeznek, ahol az utóbbi időkben csak lézengenek a játékosok, na most a fiúknál 50, a lányoknál pedig 34 nevezés van.

Szabanin Natália

A nevezések megnövekedett száma pedig mindenkinek jó. Jó a rendező klubnak, mely a nevezési díjakból szép summára tesz szert, a büféfogyasztás pedig akár meg is duplázhatja ezt. Jó a játékosoknak is, mert jóval erősebb mezőnyben mérhetik le tudásukat, ami ha egy kicsit szakmai szemmel nézzük, lehet hogy hosszútávon jobb egy játékosnak mint megnyerni egy olyan versenyt, ahol hárman vannak.

És akkor most térjünk vissza az eredeti kérdésre, vagyis arra, hogy nem kellene-e nagyobb időközönként versenyeket tartani. Nem lenne-e elég havonta 1-1 verseny a különböző korosztályoknak? Vajon nem lenne-e jobb a több edzés a játékosnak, mint minden hétvégén versenyeken részt venni?

A kérdéskör persze ennél összetettebb lehet, valószínűleg pro és kontra is lehet érvelni, cikkünk pedig nem okoskodni, vagy “megmondani” akar, csak gondolatot ébreszt.

Vélemény, hozzászólás?

Top