You are here
Home > ATP >

Ezért imádta mindenki az ATP Cupot

Azt már mindenki tudja, hogy Szerbia és Novak Djokovic nyerte az első alkalommal megrendezett ATP Cupot. Ezzel a ténnyel már okafogyott is foglalkozni. Talán sokan látták azt is, hogyan. A jelen írásunkban inkább az ATP Cup rendszerével, illetve lehetséges hozadékait elemezzük.

Kezdjük az elejéről. Még 2018. július 1-én, jóval a Davis Kupa átalakítási tervei előtt, jelentette be Chris Kermode, az ATP igazgatója, hogy a World Team Cup 2012-es romjain egy újfajta csapat-világbajnokságot terveznek, amely majd 2020-ban indul útjára. A terveket aztán finomították, majd végül kiírták. Idén januárban, két héttel az Australian Open előtt pedig meg is rendezték. Az új rendszerű torna lényege is pazarnak tűnt, hiszen olyan játékosoknak is lehetőséget adott a hazájukat képviselni, aki talán soha nem fognak eljutni egy Grand Slam-torna, vagy valami hasonló közelébe.

Nézzük a lényeget, tulajdonképpen a legfontosabb alapdolgokat, amelyek miatt sikeres lett a rendezvény, ami miatt sok játékos fogja újra várni, illetve a top100-ban tartózkodókat inspirálhat még jobb eredményre, és ranglistahelyezésre.

Szerbia nyerte a döntőt Spanyolország ellen, a meccs csúcspontja pedig a Novak Djokovic-Rafael Nadal meccs volt. A világranglista másodikja az első ellen. Karrierjük 55. egymás elleni meccse, amelyhez fogható nem létezett eddig az Open Érában. Nole nyert, amellyel a szerbek nagy lépést tettek az aranyérem felé. Djokovic néhány tőmondatban összes is foglalta a lényeget:

Életem végéig emlékezni fogok erre a tornára. Áldott és szerencsés vagyok, hogy ilyen karriert tudhatok magam mögött az elmúlt 15 évben. De ez egy csapatmeccs volt, a hazámért, a legjobb barátaimmal játszottam együtt. Ez pedig mindennél különlegesebbé teszi a győzelem érzését.

– mondta Djokovic a meccs után.

Brisbane, Perth és Sydney adott otthont az eseménynek. A január 3-12. között rendezett meccseken összesen 220 319 drukker szorított a lelátón a csapatokért. Az argentinok például 11 kilométert utazva érkeztek a helyszínre, de Guido Pella szerint olyan érzés volt, mintha otthon játszottak volna. Ahogy Nadal is fogalmazott, a saját országukért játszani, ilyen fantasztikus rendszerben, ez egy olyan érzés, amit mindenkinek át kell élnie egyszer.

Radu Albot nézi a videóvisszajátszást (Fotó: ATP)

A szervezők, illetve a torna ötletgazdái is igyekeztek mindent úgy alakítani, hogy ez a torna valóban más legyen, mint a többi. Mindenki imádta a csapatzónák kialakítását. A Davis Kupával ellentétben, nem a pihenőhelyek mögött, egy padon ültek a csapat többi tagjai, hanem a pálya sarkában, egy kényelmes boxot kialakítva lehettek ott a kísérők, edzők, egyéb személyzet, természetesen a csapattársak mellett. A Team Zone-ban bárki használhatott egy speciális táblagépet, amely az élő statisztikákkal, elemzésekkel segítette a játékos, és a csapat munkáját.

Aki még ennél is több információra éhezett, annak ott volt a Strategy Rooms, ahol még a kritikus pillanatokat is ki lehetett elemezni. Thomas Muster, az osztrákok kapitánya meg is jegyezte: „Ha már van technológiád, akkor használni is kell azt.” Ahogy sok sportágban, a teniszben is megjelent a videóbíró, vagyis ahogy itt nevezik, a VR (Video Review).

Talán a legjobb mégis az az ötlet volt, ahogy a 24 induló válogatottat meghatározták. Az induló országok közül egy csapat szabadkártyát kapott. Ez esetben a rendező Ausztrália lett az, amely végül a harmadik helyen végzett. Két kvalifikációs időszak volt. A legjobb 18 nemzetet a szeptember 9-i világranglista alapján határoztak meg (bár az ausztrálok szabadkártyát kaptak, Alex de Minaur 31. helye révén éppen belefértek a legjobb tizennyolcba). Minden nemzetből a legjobb világranglista helyen álló számított ebbe bele. Mivel Roger Federer később jelezte, hogy személyes okok miatt nem tud elutazni a tornára, így Svájc később visszalépett. Majd a november 11-i világranglista alapján újabb hat országgal lett teljes a mezőny.

A Strategy Room (Fotó: ATP)

Az első játékos mellett az országonkénti legjobb második is tagja kellett legyen az utazó keretnek. Radu Albot révén a moldávok, Nikoloz Basilashvilli révén a grúzok is éppen ezért utazhattak. A két remek teniszező esélyt teremtett olyan honfitársának, aki nem hogy a legjobb 100-ban, de bőven alatta is szerepelt 2019-ben. Így utazhatott Ausztráliába például a 417. helyen álló Dimitar Kuzmanov (bolgár), a 448. Kacper Zuk (lengyel), vagy a 678. Aleksandre Metreveli (grúz) is. A bolgár Kuzmanov például két meccset is megnyert a belga Steve Darcist is legyőzte.

Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy itt lehettem, és meg is tudtam mutatni, mit tudok.

– foglalta össze a lényeget Dimitar Kuzmanov.

Az első számú játékosok közül a norvég Casper Ruud az 55. helyével harcolta ki a részvételt hazájának. Ha így számoljuk, akár mi is odaérhetnénk, hiszen Fucsovics Marci tavaly március 4-én éppen a 31. helyen állt. Ő maga, a saját közösségi oldalán is foglalkozott akkor a magyar ATP Cupon való szereplésének esélyeivel, nagy lehetőségével. Marci most a 70. helyen áll. 2020-ban is a szeptember elejei világranglista lesz az első szűrő. Nagyon bízunk benne, hogy a jó szereplésével esély nyílhat, hogy a mi fiainkért is szoríthassunk 2021-ben, Ausztráliában. Addig még a Davis Kupában kell helytállni. Már nincs is olyan messze március 6-a, az ATP Cup-on is a legjobb nyolcban végző, belgák elleni meccs.

ATP Cup, döntő

Szerbia-Spanyolország 2-1

Lajovic–Batistuta-Agut 57 16

Djokovic–Nadal 62 76(4)

Djokovic, Troicki–Carreno-Busta, F. López 63 64

Forrás: ATP

Vélemény, hozzászólás?

Top